Molnár AndrásHoldkelte ÓbudánTavaszi virágok szirmai hullámoznakőszi avar vörös felhő-habjain,egyedül állok Óbuda állomásáns nézem a ködös völgyeket,hol laksz, merre járhatsz?Hol ég s hegyek összeérneköreg Holdunk új éjre ébred.Furcsa illat száll felém,füst, mégis…