Ülni a padon fejet hátradöntve és nézni ahogy a végtelen égből hullik a hó. Ahogy a selymes téli csapadék lassan elfedi szemeim s lemossa a könnyek nyomát, miközben a közeli borostyán levelein zizzegve zenél. Órák hosszat így...
Mindhorizon
2009.02.01. 17:59
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://betax.blog.hu/api/trackback/id/tr93916474
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.