Kis gondolkodtató.
Próbálom elterelni a gondolataimat, úgyhogy jöjjön most egy kis közgazdaságtani összeesküvés-elmélet. Vagyis nem is teória, egészen valódi, és nem is konspiráció, csupán államháztartási gazdálkodás. Logikus, egyértelmű, régimódi.
Idén ugyanis 40 milliárd forint állami támogatást vonnak meg a Magyar Államvasutak ZRt vállalatcsoporttól. A szolgáltató vezetői az így kieső forrásokat a személyszállítási üzletág vasúti viteldíjkedvezményeinek felülvizsgálatával, ergo megtépázásával igyekezne ellensúlyozni. Ahogy Heiczinger István igazgató a témában tartott sajtótájékoztatón elmondta, ma minden ötödik utas kedvezménnyel utazik a vonatokon, több tucat jogcímen válthatnak engedményes jegyet.
Nyílván a kedvezménnyel utazók nagyrésze tanuló és nyugdíjas - utóbbiak közül az Európai közösség minden 65. év feletti állampolgára 100%-os kompenzációt kap. Őket nem bánthatják a hatályos EU irányelvek-jogszabályok alapján, marad tehát a diákok, közalkalmazottak, hadiözvegyek, stb-stb népes tábora. De leginkább a diákoké, mert belőlük van a legtöbb.
Korszerű, kényelmes jármű Budapest-Esztergom között. Egy ilyen jármű mai áron ~1,5 milliárd forint - készült a MÁV ZRt engedélyével, 2007
Ez a dolog szerintem picit többről szól, minthogy kitolnak a népes diáksággal. A megszorítások részben érthetőek, nem hiszem, hogy -főleg a műszaki - értelmiség általában véve ne látná be, szükség van némi szigorításra.
Ám aki környezetgazdaságtannal foglalkozik, nagyon jól ismeri a külső gazdasági hatás (externália) fogalmát. Röviden összefoglalva arról szól a dolog, hogyha van egy méhészetem, s a telekszomszédom gyümölcsfákat nevel, akkor én pozitív externáliával hatok őrá, mivel a darazsaim beporozzák a fáit. Emiatt több gyümölcse terem, s nagyobb profitra tesz szert. (Tehát egy vállalkozás úgy hat egy másik bevételeire, hogy közvetlen, pl. pénzügyi kapcsolatban nem állnak, nem történik tranzakció, stb). A vasút is egy ilyen, tipikusan externális vállalat. Olyan rohadt nagy saját bevételt nem termel, (emiatt haragszik rá az állam és a költségvetés) ellenben mérhetetlen nagy a pozitív külső gazdasági hatása. Mindenki érzi ezt, s tudná folytatni a sort: munkahely-lakhely összeköttetés, turizmus, mobilitás....
Én alapvetően vonattal igyekszem utazni, amikor csak lehet. Néha kivételt teszek, de akkor annak személyes okai vannak. Mint például most csütörtökön, mikor autóval megyünk majd le Várpalotára. De ezt is meglehet ám magyarázni környezetgazdaságtanosan. Merthogy megéri autóval menni a vonattal szemben....
Vegyük azt, hogy Várpalota innen 100 km. Vonattal az út diákként, 50%-os kedvezménnyel 1350 forint menettértivel. Ugyan ez a 200 km egy 13 liter fogyasztású autóval (260 forintos üzemanyaggal számolva) 6900 forint. Négy főre számolva 1725. Tehát alig drágább egy háztól-házig történő autózás, mint a pályaudvartól vasútállomásig tartó, székesfehérvári átszállásos vonatozás. S ha még hozzávennénk a bkv vonaljegyet, amivel bérlet nélkül kellene elkeverednem a Déli pályaudvarra, máris olcsóbban jönnék ki.
Gondoljuk végig, vajon ha nem lenne 50% kedvezményünk?... Akkor mindez már két főtől érvényes lenne. Tehát közvetve a vasúti kedvezmények nagymértékű megvonása az egyéni közlekedés, így főleg az autóforgalom növekedését idézi elő. Ha az éppeszű, egységsugarú polgár ezt hallja, a nagyobb forgalomról rögtön a dugókra, a levegő szennyezettségére, a motorok keltette zajra és a kátyúkra gondol.
Na de mire gondol a konspiráló környezetmérnök? Vajon micsoda a költségvetés számára a MÁV-START és micsoda az autós közlekedés? A vasút, mint minden közösségi közlekedési forma egy olyan közüzem, amely az állami támogatás nélkül működésképtelen. Durván szólva a MÁV (ahogy a BKV is) a költségvetés egyik pénznyelője. A vonatjegyen csupán 16,67% forgalmi adó van, elég csekély pénz folyik így vissza az államkasszába. vagyis a fenti példából 190 forint. Mindeközben a gépjárművek működéséhez üzemanyag kell. Jelenleg egy liter benzin árának durván a felét teszik ki a különböző jogcímen szedett jövedéki és egyéb adók, a példánkban ez rögtön 3400 forintot jelent.
Tehát, ha nem tekintjük az externális hatásokat, a költségvetés számára igenis megéri leépíteni a vasutat és ösztönözni mindenkit az egyéni közlekedésre... (Persze hézagos az ügy, hiszen nem vesszük figyelembe az utak terhelésének növekedését, a kátyúzás költségeit, a TB és a táppénz kiadásainak növekedését és a fellendülő autóvásárlásokat... Bonyolult dolog ez. Az autós közlekedés komplex hatásairól talán egyszer, később.)
Ez az egész nem azt jelenti, hogy gonosz a kormány. Egész egyszerűen régimódi gondolkodású, ahogy az összes nagypárt kishazánkban. Hiszen a klasszikus közgazdasági modelleket használják, természeti tőkével, extern hatásokkal, modern jóléti mutatókkal nem foglalkoznak, így ha szájukra is veszik a fentarthatóság kifejezést, a fogalmat meredeken hibásan használják...
