Bár már az elmúlt egy héten, hónapban is megfordultam itt-ott, holnaptól elkezdődik az utazások végtelen véges sora. Szeged nagyvárosában kezdem a nyarat, ahol végre csillagok, idézőjelek és egyéb karakterek nélkül lehetek úgy, ahogy igazán szeretnék.
Utána Karcag vár és a birkafőző fesztivál, ahol barátaimmal mi is szakácsbőrbe bújunk. Sőt, mi több, kedvenc környezetgazdaságtan tanárom, minden környezetmérnök pótapukája is tiszteletét teszi. Igazán színes figura. Az ő ajtaján volt olvasható például A mese az emancipált nőről.
Július hónap elején pihengetek kicsit, majd barátaimmal öt nap alatt körbebicajozzuk a Balatont. Igen, tudom, öt nap sok, kettő alatt, sőt egy alatt is meglehet csinálni kényelmesen, de úgy terveztük, nem csak körbeszáguldjuk a pocsolyát, hanem kicsit nézelődünk is. Reich Károly múzeum, badacsonyi borospincék, Balaton-Felvidéki Nemzeti Park, csak hogy néhányat említsek a célok közül.
Kardos Zoltán felvétele.
A nyáron vár még továbbá a Fertő is madárvilágával, na és a Felső-Kunsági Puszta (Kiskunsági Nemzeti Park), a gyűrűzés és az önkéntes építőtáborozás. Alig várom, hogy újra meztelen talpam alatt érezhessem a füvek közt növő kakukkfű simogatását. Sőt, a Pest-megyei pirosból is már csak a dombsági és a kunsági szakaszok vannak hátra! Az Erdőt, a Hegyeket sem hanyagolom majd el...
No meg aztán lesz néptánc és népművészet, a pusztán is, Székesfehérváron is, no meg Budán is a palota mellett a Mesterségek Ünnepén... S most még csak felsoroltam néhány utat...
