Egy réges-régi Zselenszky szöveg, a már sajnos feloszlott Passage előadásában... Örülök, hogy abban a pár hónapban, amíg feltörekedtek, írhattam róluk, fotózhattam őket..
"A múltam vedd, s add a jövőm, a jelent meg csak bízd rám!
Ha az alkony jön már délelőtt, a párnád legyen párnám!
Ez a kor már megszolgálta, gyönge infarktussal hullik szét,
szoríts jobban kérlek, állítsuk meg mi a szívét!
Tó a lelkem, s te a kő vagy, ha már fentről belém dobtak jöjj,
s gyönyörködj amíg a fodrozódás ér!"
Benedetti Péter, az együttes volt "lelke"...
