Kékkút forrásától és a Balaton hűs vízétől nem messze a Csobánc hegység lábánál hatalmas telepekben élnek a mohák. Lombosok, csillagosok, mindenféle teremtés lakik a szőlőfürtök, szürkemarha és juh legelők között épült Káptalantóti háztetőin.
Szeretik a turistákat és a macskákat Káptalantótiban - 2009.
A kedves kis falu közel egyidős Magyarország történelmével, első biztos írásos említése a tizenharmadik századból származik. Bár a csendes, békés kisközség csak hat kilométerre van Tapolcától, mégis kevés turista keres itt nyugalmat. Pedig a környék gazdag turisztikai értékekben: a (török által lerombolt, majd újjáépített) katolikus templomot először 1272-ben említik oklevélben, a környező hegyek lankás oldalában végtelen szőlősök terülnek el. A faluban több helyi bort kimérő kocsma üzemel, egyikükben igazi, magas gyümölcstartalmú fagylalt is kapható csupán száz forintért. (Jó nagy gombóc, finom, természetes ízzel). A falu határában borászatok ill. borospincék várják a látogatókat, a szomszéd település határában pedig a Balatonfelvidéki Nemzeti Park (BFNP) Salföld Természetvédelmi Majora található. Utóbbiban a Dunántúli-középhegység jellegzetes mezőgazdasági és állattartási formáit őrzik és mutatják be az érdeklődőknek. A környéken járva érdemes lehet betérni Kékkútra is, ahol a forrás vízéből ihatunk (mi idő hiányában kihagytuk).
Káptalantótit több turistaútvonal is érinti, köztük a Balaton-kör kerékpárút egyik leágazása, alternatív útvonala. A település enyhe, de hosszú emelkedővel elérhető a Badacsonytomaji körforgalmon egyenesen továbbhaladva (ellenkező irányban Ábrahámhegy vasútállomással szembeni Patak utcán felfele indulva). Javaslom a Badacsony felőli érkezést, mert Ábrahámhegy felé friss útburkolat visz (felfele izzadva kevésbé zavaróak a kátyúk, lefele pedig kifejezetten örül az ember a sima útnak. Vagyis mer 40-50 kilométer/órával száguldani).
A mentett útvonal (gps track) ábrázolva Google Earth segítségével.
