Pedig az utóbbi esetben nagyobb a kiváncsiak száma, csak bátortalanabbak. Lehet, mert az arányuk kissebb. Két turnusban zajlott a mai előadás, vagyis kétszer adtam elő ugyan azt. Az első alkalommal jó harmincan voltak a teremben, felük figyelt is kb, de sokkal bátortalanabbak voltak, mint a második hétfős csoport.

Negyvenöt perc, egyszerre sok és kevés. Eddig csak 15 perces előadásokat volt szerencsém tartani, azok tömörek, lényegretörőbbek voltak. Háromnegyed óra hosszú ahhoz, hogy ne lankadjon a figyelem, ugyanakkor kevés ahhoz, hogy mindent el lehessen mondani benne...

Kezdetnek azért nem volt rossz. Visszagondolva biztosan lehetne/tudnám jobban csinálni, ügyesebben fogalmazni. Megártott a sok környgazdtanszékes óra az "ugyék"-kal. Bőrömbeszívtam tanáraim ugyézását. Tanulnom kell még az előadást (kár, hogy "A közéleti megszólalás nyelvi alapjai" c. tantárgyam, amit emiatt vettem fel inkább nyelvtanóra, mintsem készségfejlesztés), de többnyire elmondtam mindazt, amit szerettem volna.

A visszajelzésekből úgy tűnik, át is ment egy része mondanivalómnak. A második csoporttal a prezentáció után még 15 percig beszélgettünk a témáról, és egyéb kérdésekről. Már ha csak enek a hét fiatalnak sikerült felkelteni az érdeklődését a témában, vagy fokozni környezeti elkötelezettségét, akkor nagyon örülök. Az egyik fiú előadás után a környezetmérnöki szakmáról/képzésről kérdezett. Jól esett. Az egyik lányról pedig kiderült, hogy vegetáriánus - és most értette meg, milyen környezeti vonatkozása van étrendjének.

Szóval rendben túléltem a tűzkeresztséget.