Mi történik a mezei hallgatóval, ha nem tud ott lenni a HPLC (magas teljesítményű folyadékkromatográfia) laborján és külső időpontban kell pótolnia azt?
Szerencséje van, mert egy érdekes dologba csöppenhet bele. Úgy alakult, hogy a szokásos hallgatói laborgyakorlat helyett valami értelmeset csinálhattam ma napközben. A BME Szervetlen és Analitikai kémia tanszéken van egy kis kutatócsoport, akik a foghagyma hatóanyagának meghatározhatóságát vizsgálják-fejlesztik. Arra jutottak, a legjobb megoldás erre az ultra magas teljesítményű folyadékkromatográf hidrofil kölcsönhatási kromatográfiás módszerrel (HILIC kolonna).
A mérések során megfigyelték, hogy a szintetikus alliin összehasonlító (referencia) anyag az UHPLC - ZIC-HILIC mérési módszert alkalmazva két csúcsot ad. Ennek magyarázata valószínűleg az, hogy a szintetikus mintában egy diasztereomer pár található – a gyártás során feltehetőleg nem választották szét a keletkező optikai izomereket, így a referencia anyagban mindkettő jelen van.
Ezt biztosra azonban csak tömegspektrométer detektor (MS) alkalmazásával lehetne eldönteni, azonban ilyen berendezés a HPLC laborban nincs. Ráadásul az UV-VIS detektorhoz használt foszforsavval savanyított eluens nem használható MS-hez, úgyhogy más mozgófázist kell alkalmazni. Fontos, hogy a pH közel azonos legyen (az alliináz enzim denaturálása és a kisebb retenciós idő miatt), ezért ammónium-formiátból és hangyasavból készített pufferrel savanyított acetonitrill (10-90%) kerül alkalmazásra.
Szóval a mai mérés során ezt a mozgófázist készítettem el. Kisgyerek nagyjátékkal, beállíthattam a csodálatos Perkin-Elmer Flexar FX-15ös UHPLC berendezést is. Magát a mérést nem tudtam megvárni, de az már nem is olyan izgalmas, a gép szinte mindent megcsinál automatikusan... :)
