A Hold Vörösváron
A Hold álmából felébredt:
Egy év után újra veled.
Egy széken ülünk, kerek
Mosolyban beszélgetünk.
Még mindig feszít a vágy:
Csak veled vagyok ennyire kíváncsi.
Elszállt órak után megvárod,
Míg a piros vonatra felszállok:
A szeretetet rajzolod le nekem.
Nem ismerlek, s nem feledlek.
Elkápráztattál, azóta kereslek
Másban, máskent, létezned kell:
egésznek érzem magam veled.
Egy éve csak egy vers maradt
abból, amit tettel velem.
Merre vagy most? Vajon látszódsz?
Vigyázz magadra kérlek,
Mert egy piros vonat húzza lelkem
Vörösvar felé: enyém újra a remény,
Mire öreg énem ősszel ébredt.
2007. november 3.
A Hold álmából felébredt:
Egy év után újra veled.
Egy széken ülünk, kerek
Mosolyban beszélgetünk.
Még mindig feszít a vágy:
Csak veled vagyok ennyire kíváncsi.
Elszállt órak után megvárod,
Míg a piros vonatra felszállok:
A szeretetet rajzolod le nekem.
Nem ismerlek, s nem feledlek.
Elkápráztattál, azóta kereslek
Másban, máskent, létezned kell:
egésznek érzem magam veled.
Egy éve csak egy vers maradt
abból, amit tettel velem.
Merre vagy most? Vajon látszódsz?
Vigyázz magadra kérlek,
Mert egy piros vonat húzza lelkem
Vörösvar felé: enyém újra a remény,
Mire öreg énem ősszel ébredt.
2007. november 3.
