Molnár András
Cím nélkül
Hanyatfekve ágyamon nézem az órám:
Számolom a szívveréseket Nélküled.
Kint halkan játszik a dér az éjben:
Lelked derű nélkül vigasztalom:
nem lesz már igazibb a katarzis,
mióta gyámoltalan remegtél
karjaimban.
Hajnalfele megérkezel vetett ágyamba:
tiszta lélegzetre vágyom én Veled.
Halkan játszik fény kacér ajkadon,
egy kopár könny töri meg a csendet:
nem lesz már igazibb a fájdalom,
mióta hontalan álom számunkra
a szerelem.
2007. november 22.
