Tegnap Csókolom koncerten voltam a Cökxponban. Különös hely, különös zenekar, és furcsák voltak ők ott. De kifejezetten jók. Róluk tényleg nehezen nyilatkozom. Zsuzsi, az énekes , a valaha volt lány akit édesanyám korosztálya a magyar beat előadói között ismert meg a Balaton-együttesben még mindig itt van és három zenésztársával együtt mesél 10-20-30 évvel ezelőtti szerelmi bánatokról, az elhagyatottságról, a hazugságról, a gyűlöletről., az autókról, a télről, a nyárról és a költészetről... És sors vagy jel szerűen József Attilát szövegköziségben megidézve a tegnapi idézetem befejezéséről, utolsó soráról... Nem kell kimondanom, azthiszem.
2008.11.24. 12:10
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://betax.blog.hu/api/trackback/id/tr37782572
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.