"A Duna vize ivóvíz minőségű." "A víz, ami a poharukban van, szennyezettebb, mint a Duna vize! Ami a kútból kijön, iható, a vizet a csövek miatt klórozzák!"
"A tehéntelep szennyvízét azért nem helyezheti el a téglagyári bányatóban, mert a levegőben amúgyis van már elég nitrogén, nem szabad oda kijutnia."
"Az én szennyvizem semmilyen szennyező anyagot nem tartalmaz, csak szappant és ami az emberből kijön, ez nem terheli meg egyáltalán a természetet, tisztítani fölösleges." "A lakossági szennyvíz tisztítás nélkül mehetne a Dunába."
"Igazságtalan a csatornadíjba épített 70ft/m3-es környezetterhelési díj. Nem működik a szennyező fizet elve, az ártatlanokat büntetik meg."
Kis ízelítő, hogy mit jelent a környezetszennyezés talán legsúlyosabb, legveszélyesebb formája, az információszennyezés. Megdöbbentő, durva, hogy ilyen abszurd baromságokat adjunktusi tudományos fokozattal rendelkező ember mond, sőt taníthat hallgatóinak a vízépítési tanszéken...
Vajon fizetné-e a tanárúr annak a hallgatójának a gyógykezelését, aki órája után leugrik a rakpartra egy bögrével, és belekóstol a Dunába?
Már egy gimis 10-es tudja a középiskolai földrajz és biológia órákról, hogy a nitrogén a vízben marad és a tavakat (és a talajvizet) szennyezi, eutrofizációt, mocsarasodást okoz, s használhatatlanná teszi a kutakat. És talán azzal sem mondok újdonságot, vagy meglepő dolgot, ha kijelentem, ezek az anyagok nem csak a tehén vizeletében-székletében találhatóak meg, hanem a miénkben is... (abban viszont igazat kell adni neki, hogy a vízbe a másodlagos szennyezés, a csövekben élő bacik miatt kell klórt tenni, de a partiszűrésű kutakban rohadtul nem a Duna közvetlen vize van...)
De mindegy is. Elvégre ez "csak" egy táj- és vízvédelmi közismereti óra, csupán "jó mérnöknek" kellene lennünk az itt elhangzottak birtokában.
