Fűszál a betonban...

Megint éjszaka. Hideg van, fagy, de nem fázom. Csak vándorlok a sötétben, gyönyörködöm a világon, hogy aztán hazaérve várjam az alvás vendégségét. Álmatlan vagyok esténként, gyakran kűzdök, hogy elaludjak.  De amint elalszom egy olyan világba kerülök, ahonnan ugyanolyan…

Talán sosem lesznek pont ugyanilyenek a fények, a köd, az aszfalt, mint amikor hazafele sétáltam Megyerről éjszaka... Fejemben élnek csak ezek a fényképek: az, ahogy éles vonalakkal ragyog a Félhold a Megyeri temető kapui és borostyánnal befutott téglafala felett... Vagy a város…

Egy tábla milkacsoki, két pizzáscsiga, két alma, egy túrós-mákos rétes és négy liter tea. No meg 71 vizsgakérdés és 150 oldalnyi előadásvázlat... És még csak hét óra van. Eddig segítettek az egyetem szellemei s játékos ám annál okosabb koboldjai, de most haza kell mennem és…

"As she ran trought old photographs she tries to find some meaning as empty days go by: "you still don't get what I'm saying? Well, that's life, just a reprint of my mind: pictures in black and white, some printed, some well done replicas" Why can't you see,…

Délelőtt az Erdőmben jártam. Összefutottam egy ismerősömmel..."-Szia Andris!-Üdvözöllek. Te hogyhogy erre?-Néha feljövök sétálni ide. S Te?-Ha tehetném minden nap itt lennék. Majdnem minden héten feljövök.-Igen? Mikor szoktál erre járni?-Amikor időm engedi. Mostanában…

Állok a város szívében. Zajlik alattam a Duna... Nézem ahogy ezernyi apróság, az emberek fel-alá cikáznak. Ők sem többek Erdőm hangyáinál, szorgosak, dolgoznak, építenek, rombolnak. És sosem állnak meg gyönyörködni. Tekintetem a távolba mered, oda, ahol az úszó jégtáblák…