Tudtátok, hogy a banánok klónok? No de nem úgy mint Dolly bárány. Az általunk ismert és fogyasztott banánfajtát mesterségesen állították elő a nagy, kemény maggal bíró vadon élő változatból. Mivel magja nincs, szaporodni nem tud, a banántermesztők sarjadzással gyarapítják állományukat. Sajnos ez nem kedvez az ültetvények egészségének: mivel mindegyik banánfa ugyan olyan tulajdonságokkal, genetikai állománnyal bír, az egész banántermesztés sokkal sérülékenyebb betegségekre vagy kártevőkre nézve, mint mondjuk a hazai almák.
A banánültetvények egyébként jó példái a biodiverzitásnak ill. hiányának. A köztudatban a biodiverzitás egyértelmű fogalomként él, pedig három szintje létezik: a genetikai diverzitás (ez az allélok sokféleségében, pl. haj- vagy szemszínekben nyílvánul meg), a taxondiverzitás (ez az, amit általában a fogalom alatt értünk: egy élőhely sokfélesége, fajainak száma) és az ökológiai diverzitás (ez pedig a fajok és egyedek közötti kapcsolat sokszínűségéről szól). A banánültetvényeken mindhárom szint jellemző: a genetikai diverzitás alacsony, mivel az élőhelyen klónfajok élnek. A taxondiverzitás szintén, hasonlóan bármely más monokultúrás ültetvényhez (akár a hazai kukoricatáblák esetében itt is) alacsony a fajok száma, a kettő következtében a harmadik szint sem túl gazdag.
A banánok legalább 8, de akár 14 ezer kilométert is utazhatnak asztalunkig tengeren és tengelyen. Jellemzően éretlenül leszedve, hajókon szállítva érkezik kontinensünkre. A gyümölcsöt utóérlelik: a hiedelmekkel ellentétben nem a szállítás során, hanem az értékesítési hely közelében - praktikusan ez az európai elosztóközpontokban történik. Az érett, sárga gyümölcs kb. 5-10 napig őrzi meg minőségét és finom ízét, ezután bebarnul, puhává válik. Sokkal romlandóbb, érzékenyebb gyümölcs, mint pl. az alma: a banán leszedésétől fogyasztásáig 20, max. 30 nap telik el, míg az alma rendesen levermelve hónapokkal később is fogyasztható.
A banán fenntarthatósági kérdései azonban sokkal szélesebbek mint a szállítás okozta környezetterhelés és a fajta sérülékenysége. A banántermesztés számos ország gazdaságának alapja vagy fontos szereplője (pl. Ecuador, Panama, Honduras, Costa Rica...). Ezt a stabil (és növekvő) termelési szektort a fenti két ok egyszerre fenyegeti. Mind egy esetleges banánfákat súlytó járvány, mind egy tengeri, nagy távolságú szállításokra kivetett globális adó visszavetheti a banánok világpiaci keresletét, és ez az adott országok gazdasági stabilitását veszélyezteti.
[Kevésbé valószínű (ó, bárcsak így lenne), hogy sikeres lesz az EU fenntarthatósági stratégiája, és minden európai lakos tudatos vásárlóként a helyi almát választja a banán helyett, és ez veti vissza a banán piaci keresletét ;) Minden esettre a banán az egyik kedvenc zöldségem :P, épp ezért tartom fontosnak a problémáját. Az adó is végső soron ugyan ez: a szállításokra kivetett adókkal is csak a fogyasztói döntéseket szeretnénk befolyásolni: a drágább árut kevesebben választják - rugalmas kereslet esetén]
