"Hogy nem fulladsz meg így?"
"Nem nyom össze a világ így?"
"Nem hogy a szeretteiddel nem törődsz eleget, de magadra sem figyelsz."
"Van egy szint, ami után az ember már nem bír többet. Neked hol vannak a határaid?"
"Tisztában vagy egyáltalán vele, hogy neked mi fontos?"
"A hozzáállásodon kellene változtatni."
"Belőled szinte csak a negatívum árad." (ezzel azért vitatkoznék)
"Te nem ilyen voltál!"
"Neked ez jó így?"
"Jé, te sosem változol?!"
"Képviselsz valamit, de nem úgy, nem aszerint éled az életed. Épp a gazdasági világ ellen szólsz, de közben ugyanúgy pörögsz, ezerfele jársz és ezerfélét csinálsz, mint amilyen a rendszer."
"A dolgok kulcsát a közösségekben látod - miért van akkor, hogy alig vagy otthon és alig vagy a szeretteiddel?"
"Volt egy pasas, aki megpróbálta megváltani a világot, állítólag sikerült is neki, de nem volt mellette senki."
"Tudod, hogy mit szeretnél egyáltalán?"
"Mit vársz el magadtól?"
Beszélgetések, kérdések régen és ma. Hogyan ismerhetem meg magam, hogy tudjak változtani, tudjak változni?... Így csak megbántom azokat, akiket szeretek.
