Már csak egy hónap van hátra a három hónapos próbaidőmből. Eseménydús heteim vannak, ezt a kedves olvasó is érezheti: nem igazán van már erőm a nap végén sorokat intézni hozzátok. Furcsa ez az egész: egyszerre érzem hihetetlen jól magam, de néha a fáradság miatt nagyon lent vagyok. Lassan teljesen berendezem az íróasztalom, már félig kidekoráltam magam mögött a falat, elkezdtem építeni az adatbázist és programokat is szervezek. Már csak az egyetemet kellene befejeznem teljesen és minden szuper lenne.
Kérdeztétek többen, hogyan telik egy nap a munkában. Vegyesen, változatosan, attól függ, milyen nap van. Kedden és szerdán például vizsgák vannak a kirendeltségben, ahol az íróasztalom lakik. Közúti elsősegélynyújtó vizsgák, amire főleg a jogsi miatt jönnek az emberek. Ennek tetejébe ezeken a napokon van ügyfélfogadás és adományátvétel is, vagyis óriási a nyüzsgés. Ilyenkor elég nehéz kreatív feladatot végezni, vagy bármit, ami hosszabb ideig tartó folyamatos koncentrációt igényelne. Ekkor általában az érkező e-mailekre válaszolok, telefonálok, szervezem a többi nap feladatait, jegyzetelgetek és kapcsolatot tartok az önkéntesekkel. Néha "pihenés gyanánt" beszállok a kerületi munkába: ha érkezik egy-egy nagyobb adomány beszállok én is pakolni (nagyon jól átmozgatja az embert, jót tesz az irodai munka mellett egy kis mozgás) vagy kimegyek a segélyezett/támogatott iskolákba megnézni, hogy zajlik a tízóraiztatás és elhozom a számlákat.
Hoffmann Anita felvétele, 2011
Más napokon, például csütörtökön vagy pénteken kisebb a bál, ilyenkor lehet kreatívkodni, szervezkedni, kampányt és stratégiát írni, munkával kapcsolatos dokumentumokat, külföldi útmutatókat olvasni. Ilyenkor szoktam önkénteseket is interjúztatni, ilyenkor beszélek a többi, távolabbi kollégákkal. A munkám elég nagy részben a kommunikációról szól: kapcsolattartásról a kollégákkal, az önkénteseket foglalkoztató szervezeti egységekkel, az önkéntesekkel, a betérő érdeklődőkkel, stb. Olyan mértékű a kommunikációs feladat, hogy bevallom nehéz tartani az iramot, főleg heti 20 órában.
Emellett csomó izgalmas dolgot kell csinálnom, amiről most nem írok - talán máskor. De személyesen örömmel mesélek róluk egy meleg tea, kakaó, vagy hűvös bor társaságában...
