Jöttek kérdések hozzám privátban, hogy honnan tudjuk az 1 kWh óra áramfogyasztásához tartozó CO2 kibocsájtását. Nos, nem tudjuk, csak becsüljük.
Az egész karbonlábnyom számítgatás mögött osztás-szorzás-differenciálás-integrálás és persze összeadás áll, melyhez hatalmas információ tömegre lenne van szükség. Ha csak az áramfogyasztást nézzük a következőről van szó:
Először megnézzük, hogy 1kWh fogyasztáshoz mekkora veszteség társul a hálózatban. Ezalatt a vezetékek, trafók, stb. veszteségét kell érteni. Ennek birtokában megállapítható az, 1kWh óra előállításához ténylegesen mennyi elektromos áram előállítására van szükség. Ezután a magyar erőműpark összetételének megfelelően, irodalmi átlag adatokat felhasználva kiszámoljuk a különböző erőműfajták százalékos arányának megfelelő kibocsájtását (értsd: ha paks 40%, akkor feltételezzük, akkor az előállított áram 40%-a 0 kg, lignites erőművek x kg, stb). A kibocsájtásokat ezután összeadogatjuk és meg is van egy becsült, végső szám.
A karbon-lábnyom számításnak ez a része talán a legmegfoghatóbb, legbiztosabb, Nyílván ebben is van némi bizonytalanság, de itt azért egy rendesen megkutatott, mindenkire ugyan úgy vonatkozó zárt rendszert vizsgálunk (a ti áramotokhoz ugyan annyi lignitet kell belapátolni, mint a sarki boltoséhoz, vagy az enyémhez, és ugyanolyan vezetékeken is jut el hozzátok). Problémásabb kérdéskör például a közlekedés vagy az élelmezés, ahol az értékek már erősen közelítőek.
A gyakorlatban persze mindezt nem kell kiszámolni - megtették már mások, így az érdeklődőnek elegendő kitöltenie egy kérdőívet fogyasztási szokásairól, lakásáról, közlekedéséről. Érdemes évente egyszer, az éves fogyasztások ismeretében leülni a gép elé és kitölteni egy karbon-lábnyom számítót. Egy felől érdekes, másfelöl hasznos iránymutatást adhat, ha az ember összehasonlítja az átlag értékekkel (Magyarországon 5600 kg CO2/Fő/év). Például itt: http://www.carbonfootprint.com/calculator.aspx.
